2008-12-28

Készülődés

Az elkésett adventi írásunk elé, vagy inkább helyett, hisz nagyobb készülődési mélységekbe vitt minket.

Puma megérezte. Van, hogy az anyukáját nehéz utolérni egy-két napig telefonon, de most már az első este után feszült volt. Már a szomszédjai szóltak, hogy régóta nyitva az erkélyajtaja, s ez nem stimmel.
Megnyugtató ösztönök vezettek minket innentől. Odamentünk, s bár nem volt minden kulcsunk jó az ajtóhoz, Puma azonnal kapcsolt, hogy ikererkélyek vannak, s ott be tudunk mászni. Másfél-két napos kómában találtuk. Az agyunk tudott sok csatornán azonnal működni – mentő, satöbbi.
Aztán Puma agya már háttérbe szorult (ha kellett, a helyén volt), s a lelke lépett előtérbe.
Csoda volt vele átélni ezeket a napokat. Csoda. Csoda.
Nagyon örülök, hogy vele, velük lehettem.
Szüléshez hasonló interdimenzionális élménynek mondta. Ágiék is említették ezt a másik oldalról szemlélve, hogy születés és halál nagyon közel vannak egymáshoz.

Nem tudtak igazán ők találkozni a mamájával a földi keretek között. Más világ, más kommunikáció, más hiedelmek, más alapjárat. Nehéz volt mindkettőjüknek. Inkább csak egymás hiányát élték meg általában.
S most… kapuk nyíltak. Miközben kint gyönyörű emberi találkozások estek meg, Puma és féltesója, Puma és apukája, apukája és anyukája között, bent Puma és anyukája között költői szépségek alakultak. Pumában van költői, művészi hajlam, ezeket Magdinál is, most is le tudta írni. Engem most is beengedett, láthattam, érezhettem, hogyan találkoznak, gyógyulnak.

Van két tagadhatatlan „helyzeti előnyünk”, mert nincs még fél éve, hogy Puma egy asszony-társának halva született egy kicsi lánya, illetve egy hónapja egy alapvetően ismeretlen, nagyon szimpatikus családban, akiknek blogját olvasgattuk, történt apának és hatéves nagylánynak halálos balesete. Ezek körül sokat pörögtünk, pörgünk ma is eleve. Mindkét család mély spirituális életet él, s szavaikkal élve sokat merítkeztünk belőlük, felfogásukból, feldolgozásaikból.
Mégis igazából most szelídült meg igazán a halál, hogy ilyen közel jött. Nem acsarkodott, nem ijesztgetett, nem jött mi-lett-volna-ha gyilokokkal, nem alkudozott. Felkészített, beengedett, megmutatkozott.

Tegnapra gyűjtötte össze Ildi mama az erejét az induláshoz. Ő is sokat dolgozhatott még itt ebben a hétben. Elkészült, elindult hát, elment.
Csupa szépség, belső valós öröm vette körül őt és átlépését.

Nincs szó a májáról, a cukráról, a panaszairól, az orvosokról. Még csak szó sincs sok.
Ének van és élmények. Szépek.
Mint Puma.

0 szólás: